2009. december 13., vasárnap

Jogos kérdés (****)


A Jogod van a lehető legaktuálisabb feladatok egyikét tematizálja: a gyerekek mindennapi életébe emeli a jogokról és kötelességekről, a diszkriminációról, előítéletekről, egyenjogúságról szóló beszédet, egyáltalán a fogyatékkal élők jelenlétét. Az információközvetítés csatornái és metodológiája azonban egy jogi szöveg esetében erősen redukáltak, ezért mindenképpen elismerés illeti a szerzőket. A bevezető néhány oldal elsősorban az Egyezmény (a Fogyatékkel Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény) születési körülményeit, céljait magyarázza, valamit a jog mint olyan fogalmát próbálja megértetni („A jog egy elvont fogalom.”) A magyarázatok szövege kissé túlbeszélt, általánosító, gyakran ismétlésekkel teli – emiatt néhol csupán szólamszerű. Az Egyezményben foglalt jogok felsorolásából és képi értelmezéséből álló törzsanyag azonban telitalálat. Néhol csak két szó áll a teljes oldalas illusztrációval szemben, így (képletesen és szó szerint is) könnyen átlátható, egyszerű, világos. Kárpáti Tibor minimalista, cérnalábú, tarajos krumplijai nélkül ez a könyv nem is működne: valójában szövegmagyarázatok, de az ő sajátos, kesernyés humorú figurái fordítják gyerekkönyvvé e kiadványt. Valószínű, hogy esti olvasmányként, lapozgatásra, böngészésre kevés gyerek fogja választani, de (akár iskolai) közös beszélgetések, viták, fórumok anyagaként nagyon szeretném, hogy megtalálja a maga funkcióját és fontosságához mért helyét.
(A kritika többi része majd az Új Könyvpiacban)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése